Évzárás - évkezdet

Közeledik az év vége; a mezőgazdaságban ez a nyugalom, a felkészülés, a behúzódás időszaka. Ha az ember a természet közelében él, egyszerűen nem függetlenítheti magát az évszakok ritmusától, ilyenkor megtanul alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez: téliesíti az istállót, betakarja a vízcsapot, közelebb rakat néhány nagybálát az istállóhoz. Ugyanakkor ez a téli behúzódás sok tekintetben hasznos is lehet: kinn már nincs annyi tennivaló, ezért több idő jut az odabenti dolgokra. Utóbbi alatt pedig nemcsak a négy fal közötti területet értem, hanem a „két fülünk köztit” is: magunkban odabenn. Ilyenkor lehet számvetést tartani, mit értünk el az Óévben és milyen terveket dédelgetünk az Új Évre? De hogyan segíthetnek ebben a lovak?

Fotó: Tobias Foest

Például úgy, hogy ha már letisztáztuk magunkban az új céljainkat, lemodellezhetjük a kivitelezést egy célorientációs gyakorlattal. Amíg a lóval dolgozunk, gondolatban lekövethetjük a megvalósítási fázisokat. Beazonosíthatjuk a nehezebbnek ígérkező pontokat, ránézhetünk más nézőpontból a feladatokhoz való viszonyulásunkra, utána pedig pontosíthatjuk az elképzelésünket. Ezáltal az évek nem pusztán csak elmúlnak felettünk, hanem megtanulhatjuk tervezetten, aktívan alakítani, hogy mit hozzon a jövő. Azután, év közben már „egyszerűen csak tenni” kell az eredményért.

Lépésről, lépésre, ahogyan a ló is halad…

A tíz leggyakoribb hiba a lovaspályán és a munkahelyen

Az év végi értékelések közeledtével nézzük meg, miben tudnánk a szervezetünkön belül javítani: ilyen általános terület lehet pl. a vezetési stílus, vagy a vállalaton belüli kommunikáció. Lovas megközelítésből kigyűjtöttem a megértést gátló leggyakoribb hibákat. Talán nem is véletlen, hogy némelyik lovas szólás időközben már közmondássá vált..

Fotó: Tobias Foest

1. „A lovak közé dobta a gyeplőt”: ez a fogathajtásból átvett mondás azt jelenti: tulajdonképpen nincs semmiféle iránymutatás. A munkahelyen akkor áll elő hasonló helyzet, amikor a vezető mindent ráhagy a csapatára, akik így teljesen magukra vannak utalva. Tulajdonképpeni vezetésről ilyenkor éppúgy nem beszélhetünk, mint a kiszámíthatatlanul robogó kocsinál sem. Előbb-utóbb „fel kell venni a szárakat”, de az sem mindegy, hogy ezt mi módon tesszük: 

2. „Túl szorosra fogja a szárakat”: a kemény kézben tartás, kíméletlen ellenőrzés megöli a lelkesedést és a kreativitást, ilyenkor csak kényszerből adódó együttműködésre számíthatunk, előrevivő, nyílt gondolkodásra, önálló megoldáskeresésre semmiképp. 

3.„Nehogy elszaladjon vele a ló”: jó, ha tisztázzuk a kereteket: ki kit vezet? Ki kitől kapja a teendőket? Adódhat olyan helyzet is az életben, amikor a kollégák szinte észrevétlenül „visszadelegálják” a feladatot a vezetőjüknek. 

4. „Nem ilyen lovat akartam” –első közelítésben úgy tűnik, másvalakire lenne szükség. Viszont gyakran megesik, hogy a másik fél szemszögéből nézve érthetetlen a kapott üzenet, vagy hiányzik a támogatás a feladat végrehajtásához. Ilyenkor elgondolkodhatunk azon, vajon törekedtünk-e egyáltalán arra, hogy alaposabban megismerjük és megértsük a másik embert és a neki megfelelő feladattal bíztuk-e meg? 

5. „Vajon miért nem csinálja?” – Amikor a lovas nem érti, hogy a ló miért nem hajtja végre a kért mozgást, ez ahhoz a helyzethez hasonlítható, mint amikor az emberek elbeszélnek egymás mellett. Kérdés: vajon mire gondolt a másik? Próbáljunk meg egy pillanatra az ő nézőpontjába helyezkedni! 

6. Ha „nem veszi át a segítséget” – (nem azt csinálja, amit elvárunk tőle): Lehetséges, hogy a testbeszédünkkel nem ugyanazt tudatjuk, mint amit szeretnénk? Jól időzítettük a feladat kiadást? Visszakérdeztünk, hogy megértették-e? 

7. Csatlakozás- a lovaknál azt jelenti: „csak azután követlek, ha meggyőztél a viselkedéseddel!” Ez az a csodálatos pillanat, amikor a ló önszántából felajánlja az embernek az együttműködését. - Lehetséges olvasata embereknél: miért is kövesselek? Miért lesz ez jó nekem? Avagy: ha kommunikáljuk a fontos döntési pontokat, számíthatunk arra, hogy javul a motiváció. 

8. „Zab hajtja a lovat, nem ostor” – Mint a közmondásból is kihallható, a pozitív visszajelzésnek, a jutalmazásnak nagyobb a hatása, mint a negatívnak. Ezért tehát ne az „ostorral” próbálkozzunk! 

9. Félfelvétel – a ló figyelmének felkeltése: lovaglásban mielőtt új feladatot kérünk a lótól, ezzel a segítséggel jelezzük, hogy ideje felkészülnie, valami új dolog következik. Ugyanilyen fontos a vezetésben is időt fordítani a szabályok közös ki/átdolgozására, így egyértelműek lesznek az elvárások. Emellett még a bevonódás és az elkötelezettség javulására is számíthatunk. 

10. „A ló is ember”: odafigyelés az EGYÉNRE – a lábak számától függetlenül – hiszen mindenkit befolyásolnak az érzelmei. A másik fél hangulatának felismerése, megértése, az ennek megfelelő kommunikáció már az EQ (érzelmi intelligencia) gyakorlását feltételezi. Tehát ez utóbbi terén is jó tanítást kaphatunk a lovaktól!

Csapatépítés lovakkal

A minap kaptam egy kérdést arról, van-e csapatépítési hozadéka a lovas vezetői szemináriumoknak, így most ezt választottam témául. A rövid válasz: természetesen van. Ennek persze az az előfeltétele, hogy a teljes csapat részt vegyen a programon, hiszen csak így tudják együtt ugyanazt az élményt átélni, közös felismerésekre szert tenni. Ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy a szemináriumnak az egyik „mellékhatása” a csapatépítés, mivel a gyakorlati feladatok során mélyebb önismereti és vezetési témákkal is foglalkozunk. Eközben viszont megkerülhetetlenül előjönnek olyan kérdések, mint pl. a bizalomépítés, egymásra irányuló értő figyelem, az egymásért való felelősségvállalás és együttműködési készség, amelyek a jó csapatok működésének alapfeltételeit is adják. Hiszen a csapatot pontosan az előbb említett tulajdonságok különböztetik meg a különálló emberek csoportjától.

Hogyan előzzük meg a konfliktusokat?

Ősszel ahogy rövidülnek a napok, úgy lesznek türelmetlenebbek az emberek. Rögtön nagyobb a forgalom reggel, mindenki siet, időnként érezhető a feszültség a környezetünkben. Ilyenkor a magánéletben, vagy a munkahelyen könnyen beleszaladhatunk egy-egy nehezebb helyzetbe, ami akár konfliktussá is nőhet. Mit tanulhatunk a lovaktól ebben a témakörben?

A ló éppúgy társas lény, mint az ember. Az ő világukban is előfordul egyet nem értés, rangsorvita. Csakhogy a ló a fennmaradási ösztönétől vezérelve érzi, hogy rá van utalva a társaira, ezért a konfliktusokat nyíltan, gyorsan és egyértelmű fellépéssel oldja meg. Tulajdonképpen nem „kezeli”, hiszen odáig nem is fajulhatnak el a dolgok: a ló az „itt és mostban” él, tehát az adott pillanatra nézve keres – és talál is – megoldást. Az érzéseit, legyen az akár félelem, akár agresszió, mindig egyértelműen és jól beazonosíthatóan kimutatja, a másik fél ebből már tudja, mire számíthat. Minél magasabb szinten áll egy ló a rangsorban, annál kisebb fizikai energia ráfordítással éri el a vita megoldását. Ebben a tekintélye, a helyzetfelismerő készsége és az intelligenciája segíti.

Vagyis coaching nyelvezettel szólva a lovaktól bőven tanulhatunk kongruenciát, asszertivitást és fejleszthetjük az érzelmi intelligenciánkat is.

Megjelent: Lovas suttogó Vezetőknek

2013 július végén jelent meg Bernd Osterhammel könyvének magyar nyelvű kiadása.

De hogyan is kerül a lovaglócsizma az íróasztalra? Mi köze a lónak a cégvezetéshez? – első pillantásra talán ezek a kérdések juthatnak a leendő Olvasó eszébe. Bízom benne, hogy a könyvet kézbe véve az lesz a válasza: nagyon is sok!

A vezetői képességfejlesztés, az üzleti edzés amennyire új szakterületnek számít hazánkban, egyszersmind olyan régi is: hiszen az angol ’coaching’ szó eredete is a magyar ’kocsi’ szóra vezethető vissza: arra az előrehaladásra utal, amit az utasok megtettek. A személyes képességfejlesztésben persze ez az előmenetel nem térben, hanem odabenn, életünk útján, a gondolkodásmódunkban következik be. Ha azonban még egy pillanatra elidőzünk a kocsi adta párhuzamnál, természetesen nem hagyhatjuk ki a kocsi elé fogott lovakat sem – és máris azt látjuk, hogy a ló nagyon is ott volt a kezdeteknél, csak akkor még nem ismertük fel, mennyi mindent tanulhattunk - és tanulhatunk ma is - tőle.

Amikor az eredeti kiadást elolvastam, megragadott a szerző humoros tisztánlátása, ahogyan rávilágít a vezetői mindennapok leggyakoribb problémáira, majd a lovak példáján bemutatja a lehetséges megoldásokat is. Arra gondoltam, hogy az erős német gazdaság világából bemutatott tapasztalatok idehaza is hasznosak lehetnek mindazok számára, akik egyszerre szeretnék cégüket gazdaságilag fellendíteni és ugyanakkor jó légkörűvé alakítani.

E könyv magyarra fordítása a dolgok általános menetéhez képest „fordítva” készült, hiszen a legelején még kiadói kapcsolat nélkül, olvasóként kerestem meg a Szerzőt, aki készségesen segített a fordítási engedély megszerzésében, majd idehaza a Z-Press Kiadónál találtam meg azt a nyitott gondolkodást, amelynek köszönhetően vállalták e szakterületek határain mozgó, újszerű megközelítéseket tartalmazó könyv hazai megjelentetését.

      Az Olvasónak azt kívánom, ki-ki találja meg azokat a válaszokat a könyvből, amelyek hozzásegítik saját vállalkozása eredményesebbé tételéhez!

Időgazdálkodás és a lovak

Mi köze a lovaknak az időgazdálkodáshoz? Ebben is segíthetnek bennünket? Ha kíváncsi a folytatásra, olvasson bele a Magyar Coachszemle 3. számába, ahol e téma a 27. oldalon folytatódik...

http://coachszemle.hu/media/Lapszamok/Tartalom_2013_3.pdf

LifeStyle 2013 Konferencia - Hogyan vezessük cégünket?

Idén május 31.-én első alkalommal rendezte meg a Figyelő a LifeStyle Konferenciát Budapesten, az Öböl Házban. A coaching témakör az első blokkban, a "hogyan vezessük cégünket" fejezetben kapott helyet. Az előadásomban természetesen a lovas coaching lehetőségeit jártam körül...

A hűség szobra

Egy korábbi, pécsi utamat követően írtam egy bejegyzést a bányalovak szobráról, amit én akkor a bizalom szobrának neveztem el. Ebbe, a lovakról megemlékező sorozatba illeszthetném a Bábolnán álló Shagya szobrot, melyet a leghűségesebb ló szobrának tartanak. Sőt, tulajdonképpen kettő is van belőle...

Lovas Coachingról a Magyar Coachszemlében:

Hogy teljes legyen a gyűjtemény, ide teszem a Magyar Coachszemle 2013/2. számában (36.old.) megjelent cikkem linkjét is: http://coachszemle.hu/media/Lapszamok/Tartalom_MC_2013_2.pdf

Leonardo lenyűgöző lova: Il Cavallo

A nem lovas hátterű szemináriumi résztvevők általában respektálva méregetik a lovat: az elején még nemigen tudják elképzelni, hogyan is fognak együttműködni egy "ekkora állattal".

Ez a megjegyzés juttatta eszembe Leonardo hatalmas lovas-szobrát, amelynek végső felállítását ő maga nem élhette meg.

Leonardo 1482-ben javasolta Sforza milanói hercegnek, hogy egy lovas-szoborral állítson emléket 1466-ban elhunyt apjának. Leonardo a szobortervhez számos lóanatómiai- és rajztanulmányt készített, melyek nagy része ma a Windsori Királyi Könyvtárban tekinthető meg. Miután hét évet töltött a vázlatok kidolgozásával, a herceg sürgetésére 1490-ben látott hozzá a modell elkészítéséhez, majd 1493-ban leplezték le a – még lovas nélküli – 7 méter magas agyagszobrot, amely a kiöntendő bronz mű alapjául szolgált. Már el is különítettek 100 tonna(!) bronzot az öntéshez, melyet azonban XII. Lajos francia király itáliai hadjárata miatt fegyveröntésre használtak fel. Végül 1499 szeptember 10.-én a francia seregek elfoglalták Milanót és Leonardo szobrának agyagmodelljét céltáblaként használták, szétlőtték.

A szobor csak a modern korban élhette meg felállítását: 1977-ben Charles Dent amerikai mecénás rendezett gyűjtést “Leonardo lovának” megalkotására, hogy azután az elkészült szobrot Milanó városának adományozhassa. Dent 1994-ben bekövetkezett halála után örökösei az addig összegyűjtött hatmillió dollárt egy alapítvány kezelésébe adták, amely Nina Akumu szobrásznőt bízta meg az agyagmodell elkészítésével.

Végül a szobor 450 évvel Leonardo eredeti modelljének megálmodását követően, 1999-ben készült el, 15 tonnát nyom és 720 cm magas. Az amerikai ajándékot Milanó városa a Hippodrom előtt állíttatta fel, azonban az Egyesült Államokban, a Frederik Meijer Gardens-ben is látható egy öntvénye.

Ha meggondoljuk, hogy a hétméteres szobor mellett állva egy felnőtt ember csupán a ló csánkjáig ér, még inkább az az érzésünk támadhat, hogy a ló nemcsak nagy, hanem ugyanakkor igen lenyűgöző teremtmény. 

Lehet, hogy Leonardo is ezt akarta érzékeltetni a mű monumentális arányaival…?

Felhasznált forrás: Wikipedia

A változás - és a vezetés - a pillanat műve...

Bár még szinte tél van a tavaszban, ugyanakkor már elnyíltak a hóvirágok a parkban, megjöttek a gólyák és a seregélyek. A lovak már elkezdték váltani a téli szőrüket és délutánonként órákon át élvezik az idei év első napfürdőit. Kora tavasszal mindig rácsodálkozom, milyen hirtelen változik meg minden és mennyire gyorsan alkalmazkodnak mindehhez az állatok. Mintha minden pusztán csak pillanatok műve lenne – mi emberek, pedig hajlamosak vagyunk a rohanásban átsiklani a fontos pillanatok felett.

Néhány hete Robert Dilts, az NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) világhírű szakértője tartott előadást a Coaching Határok Nélkül programsorozat keretében Budapesten. Nagy élmény volt „Látnoki Vezetés” című előadását hallgatni. Számomra különösen izgalmas volt, ahogyan a döntéshelyzeteket jellemezte: „vezetési pillanatoknak” nevezte azokat a fontos döntési pontokat, amelyek messzemenő hatást fejtenek ki az emberi érzékelésre. Ezeket a pillanatokat az átgondolt cselekvés, kezdeményezés és intuíció jellemzi.
Kiemelte, mennyire fontos, hogy észrevegyük és tudatosan éljük meg ezeket. Definíciója szerint a vezetés azt a képességet jelenti, hogy kifejezzük az elképzelésünket, másokat az eredmények elérése irányába mozdítsunk, serkentsük a csapatban az együttműködést és példát mutassunk.
Kiemelte, hogy az ilyen típusú vezetés a jelenlétből fakad (a szó coachingban használatos értelmében). 

A jelenléttel vezetés tipikus példájaként pedig a éppenséggel a lovakat említette…!
Nagyon jóleső megerősítést jelentett ezt Tőle hallani!

A vizsgáLÓdó ló: - ki kit figyel meg?

Hogy milyen alaposan képes olvasni a ló az ember testbeszédét, azt is mondhatnám, hogy rezdüléseit, arra a legjobb példa Kluger Hans, azaz Okos Jani esete a múlt századelőről. A lovasok – és a pszichológusok - talán ismerik is a történetét, hiszen az eset „megfejtése” után rögtön el is nevezte a szakirodalom a dolgot Kluger Hans hatásnak.

A fotó forrása: Wikipedia

Hans egy elegáns küllemű Orlov ügető volt, akit gazdája, Wilhelm von Osten matematika tanár állítólag megtanított számolni..! Közönség előtti fellépéseik során Hans mindenkit lenyűgöző pontossággal dobogta ki patájával a számtan feladványok eredményét. Olyan alkalmakkor sem tévedett, amikor a gazdája nem volt jelen, ezért a jelenség megfejtésével még a Porosz Tudományos Akadémia 13 tagú tudós bizottsága sem tudott mit kezdeni. A rejtélyt végül Oskar Pfungst, egy egyetemi hallgató fejtette meg, aki észrevette, hogy Hans kiválóan megbirkózik azokkal a feladványokkal, ahol a nézők is számolnak magukban, viszont kudarcot vall az olyan esetekben, ahol a nézők csak „kivárják” az eredményt. Vagyis a ló nem tett egyebet, mint a közönség érzéseiből, izgalmából, várakozásából, testfeszültségéből következtetett arra, hogy eljutott a helyes megoldáshoz és ettől a felismeréstől vezetve pontosan a megfelelő pillanatban hagyta abba patájával a kaparást.

Okos Jani példája is azt mutatja, hogy a ló úgy olvassa érzéseinket, akár a nyitott könyvet. Erre a jelenségre az elme működését kutató kortárs, Napoleon Hill is felfigyelt. Így fogalmaz „Gondolkodj és Gazdagodj” című világhírű könyvének 15. fejezetében: „Még egy kutya, vagy egy ló is tudja, ha gazdája bátortalan. Mi több, a kutya, vagy a ló érzékeli a gazdája félelmének rezgéseit, és ennek megfelelően viselkedik.”

Ezek a megállapítások - a kutyák képességeinek elismerését is beleértve – szolgáltatják az alapot az állatok coaching folyamatba történő bevonására.

Önbizalomról a CHN keretében

Néhány gondolat önbizalomról, magabiztosságról: rövid élménybeszámolóm Cherry Clausnak a Coaching Határok Nélkül programsorozat keretében tartott előadásáról: 

http://www.hrblog.hu/chn/

A lovas coachingról a Life Garden lapján

Link a cikkre

Pegazus Coaching Model

A short summary on the Pegazus Coaching Model - this time in English:

Az "élmény-tanulás" másik oldala

A héten nagy örömmel láttam vendégül a Pegazus Coachingnál a Klicker Consultingot, a kutyákkal végzett képességfejlesztés szakértőit. Élvezettel beszéltük át szakterületeink jellemzőit, hiszen a célunk közös: az állatok segítségével történő tanulás, felismerések, önfejlesztés, csak a hozzá vezető megközelítés más: a lovak zsákmányállatok és alapvetően menekülő beállítottságúak, míg a kutyák nagyszerű együttműködési készséggel megáldott ragadozók. 

Aki egyszer már megtapasztalta, hogy az állatok ihlete nyomán mekkora erővel jönnek a felismerések, annak csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki ennek az élmény-tanulásnak a másik oldalát is!

Ehhez pedig a Klicker honlapját javaslom: http://klickerconsulting.hu. Jó olvasást!

Behavazva..

Számomra csak a tél szépségét támasztja alá, hogy az időjárás néha keresztülhúzza a terveimet és eszembe juttatja, hogy csak a Természet apró része vagyok...

A múlt hétre tervezett Nyílt Napunkat "lefújta" a dunántúli hófúvás, így több időm maradt a tanulásra: a hétvégén újra átnézhettem annak az érdekes workshopnak az anyagát, melyet január 17.-én, a Coaching Határok Nélkül rendezvénysorozat keretében, Cherry Claus-Mullins brit mestercoachtól hallhattam.

Témája, - magabiztosság és önbizalom növelés a munkában - jól illeszkedett a lovas coaching területéhez, hiszen ugyanez a lóval végzett munka előfeltétele is. Cherry nagyszerű érzékkel építette fel a témakört, sok gyakorlati példával és egyszerűségében nagyszerű coaching eszközök bemutatásával. 

Nagy örömöt jelentett, hogy ebéd közben néhány szót válthattam vele. Eközben kiderült, hogy ismeri a lovas coaching módszerét, sőt, amikor említettem neki Paul Hunting e témában írt könyvét, elmondta, hogy ő maga is részt vett a szerző egyik programján és élvezettel mesélt az élményeiről.

Nagyszerű érzés volt hallani tőle, mennyire meg van győződve a lovas coaching hatékonyságáról az önismeret és önbizalom fejlesztésében!